�ltal�nos

A sz�v�s r�gcs�l�k k�z�tt megtal�lhat�ak p�ld�ul a par�nyi k�nai h�rcs�g�k, az eur�pai feketehas�, vagy a kis�llat-keresked�sekben leggyakrabban fellelhet� aranyh�rcs�g�k. A vadonban mag�nyosan, �regekben �lnek, �s gy�m�lcs�kkel, magvakkal, n�v�nyekkel t�pl�lkoznak.  Egyes fajt�k rovarokat �s egy�b kis m�ret� �llatokat is elfogyasztanak. Minden h�rcs�gnek t�gas pofazacsk�ja van, amibe �lelmet tudnak gy�jetni.

Sz�n, s�ly �s l�t�s

A szelekt�v teny�szt�s nyom�n t�bb mint harminc aranyh�rcs�gv�ltozat alakult ki. Ezek k�z� tartozik a csontsz�n�, a fah�j, a feh�r sz�pia, a m�z, az ez�stk�k, a s�t�t, a k�z�ns�ges �s a vil�gos arany. Lehetnek cs�kosak is. Emellett vannak foltos tark�k, p�tty�sek, f�nyesek �s tekn�smint�j�ak is. Szem�k lehet fekete, piros vagy rubinsz�n�. A k�z�ns�ges aranyh�rcs�g sz�ne vil�gosbarna, hasa feh�r, hossza 15-20cm, s�lya 85-130 gramm. Sz�nvak, azaz fekete-feh�rben l�tja a vil�got.

Fejl�d�s �s tev�kenys�gek

A h�rcs�g�k testfel�p�t�se anat�miai szempontb�l megegyezik a nyulak�val �s az egerek�vel. Biol�giai szempontb�l az a legd�bbenetesebb benn�k, hogy milyen gyorsan n�vekednek. Egy h�rcs�gnek mind�ssze hatvan nap kell ahhoz, hogy az anyja m�h�ben l�v� petesejtb�l szaporod�sra k�pes egyedd� fejl�dj�k. A h�rcs�g�k f�leg a s�t�tben, k�l�n�sen este 8 �s 11 �ra k�z�tt akt�vak, s ha mesters�gesen felcser�lik k�r�l�tt�k a nap s�t�t �s vil�gos szakaszait, akkor tev�keny id�szakuk is �tker�l a s�t�t �r�kra. Napi "munkaidej�k" alatt rendszeresen tizenegy-huszonegy kilom�ter t�vot j�rnak be. Fogs�gban k�l�n�sen a sz�k�sre koncentr�lj�k az energi�jukat, a t�zel� n�st�nyek pedig igaz�n elsz�ntan pr�b�lnak enged�ly n�lk�l elt�vozni. A h�rcs�g�k igen finny�s �llatok, sok id�t ford�tanak a tiszt�lkod�sra, k�l�n�sen, ha emberi k�z �rintette �ket. �tlagos v�rhat� �lettartamuk egy-h�rom �v.

Aranyh�rcs�g�k

Az aranyh�rcs�g�t n�ha sz�riai h�rcs�gnek is nevezik, noha val�j�ban nemcsak Sz�ri�ban honos, hanem Kis-�zsia �s a Balk�n s�ks�gain is. A ma fogs�gban tartott h�rcs�g�k mindegyike egyetlen aranyh�rcs�gcsal�dt�l sz�rmazik, amit dr. Aharoni fogott el 1932-ben, Sz�ri�ban. A h�rcs�gcsal�dot elvitt�k a jeruzs�lemi H�ber Egyetemre, �s meg�llap�tott�k, hogy fogs�gban is j�l �rzi mag�t. A csal�d egy n�st�nyb�l �s h�t k�ly�kb�l �llt. N�gy megsz�k�tt, az egyik n�st�nyt pedig meg�lte egy h�m. �gy egy h�m �s k�t n�st�ny maradt. Ez a h�rom �llat alkotta az �salm�t szinte minden aranyh�rcs�gnek, ami valaha megfordult a laborat�riumokban �s a gyerekszob�kban, b�r 1971-ben egy �jabb vad �gat vontak be a teny�szt�sbe. Az els� alom sz�pen szaporodott, �s 1938-ban eljutotak az els� p�ld�nyok az Egyes�lt �llamokba is. Ennyit a belteny�szet vesz�lyeir�l!

A h�rcs�g�k beszerz�se

A legjobb fiatal h�rcs�g�t venni. A kiv�lasztott �llatnak ugyan�gy meg kell vizsg�lnia minket, mint ahogy nek�nk �t. Ez a h�rcs�g pontosan az a finny�s �llat, amire v�gyunk.

*Keress�nk m�g nem teljesen kifejlett, 7,5-10cm hossz�, nagy, csillog� szem� �llatot.

*Viselked�se legyen �l�nk, k�v�ncsi, ne riadjon meg att�l, ha k�zbe vessz�k.

*A sz�rzete legyen sima, folytonos.

*K�lseje legyen makul�tlanul tiszta.

Megjegyz�s: Term�szetesen legy�nk eln�z�ek a nappali szuny�k�l�s k�zben megzavart �llattal. A durv�n fel�bresztett h�rcs�g�k egy ideig morcosak �s k�b�k, s ez�rt tal�n a k�s� d�lut�ni vagy kora esti �r�kban �rdemes szem�gyre venni.

Az �llat elhelyez�se

A h�rcs�g�k a vadonban sivatagi ter�leteken, ak�r egy napon bel�l is 52 �C-t�l -3 �C-ig terjed�, sz�ls�s�ges h�m�rs�kleti viszonyok k�z�tt �lnek. Igazi remet�k, legink�bb egyed�l �rzik j�l magukat. �regeik p�ratartalma igen magas.

Otthonunkban c�lszer� egyszerre csak egy h�rcs�g�t tartani. V�s�rolhatunk sz�m�ra k�l�nleges h�rcs�gkalitk�t, ami legal�bb 2400 n�gyzetcentim�ter alapter�let� �s 30cm magas. Ez k�sz�lhet �vegsz�lb�l, er�s m�anyagb�l (a polipropil�n �s a polikarbon�t sokkal kem�nyebb �s h�rcs�g�ll�bb, mint a polietil�n, az akril vagy a polisztirol) �s horganyozott f�mb�l, de nem alum�niumb�l, �nb�l vagy f�b�l, mivel ezeket k�nny�szerrel �tr�gja az �llat.

* A h�rcs�g�k �s �ltal�ban a r�gcs�l�k szeretnek elrejt�zn a sarkokban, ez�rt ha k�r alak� kalitk�t vesz�nk nekik, mindenk�ppen tegy�nk bele b�j�lyukat.

*A kalitka oldal�nak �s tetej�nek a dr�th�l�n�l jobban megfelel a f�mr�cs. H�rcs�g�t ne tartsunk olyan dr�th�l�s kalitk�ban, amiben 5 centim�teren nincs legal�bb nyolc h�l�szem, mivel t�l nagy h�l�szemek arc- vagy l�bs�r�l�seket okozhatnak az �llatnak.

* A tol�ajt�k sokkal jobbak, mint a sarokp�ntosak, amik k�nnyen becs�phetik az �llatok par�nyi  l�bait.

*Ak�rcsak a nyulak eset�ben, az oldals� ajt�k el�ny�sebbek a kalitka tetej�n tal�lhat�kn�l.